Az ember azt hiszi, van jelentőségük a dolgoknak, de nincs. Megtörténnek. Nincs értelme az okok keresésének. Láthatatlanok. Az idő óceánjában áramlatok vannak, a dolgok, mint a hullámok, keletkeztek valamikor, és tetőznek valamikor. Az ős oka bárminek maga a teremtés. De az elme – természeténél fogva – magyarázatokat akar, ezért gyártja őket. Pedig bármely történet: csak erőterek egymásra hatása. Jó volna bámész szemmel nézni őket kihagyva a mindenáron való értelmezést. Nem fog sikerülni. De talán lehet úgy hallgatni az elmét mint jelenségeket kísérő tengermorajlást. Tapasztalni a dolgokat, bólintani, továbbmenni. Láttam, tehát ez is vagyok.