Select Page

él a városomban egy virágos, szőke haja nagy hullámokban lebeg az arca körül, a szája szegletében szépségpötty van, puha, nagy szvettereket visel, és úgy köti a csokrokat, hogy kikérdezi az embert, kinek lesz, és csak akkor, csak ott olyan összeállítást készít, amelytől annak, aki kapja, könnyek gurulnak ki a szeméből; ahogy kiléptem a boltból néhány tő foltos petúniával és egy-két fejemben kószáló mondatfoszlánnyal, vettem észre, hogy mosolygok, mert egy nő visszamosolygott; a nők kétféleképpen öregszenek, bölcsek lesznek, vagy bolondok, az előbbieknek a szeme kezd élni, mély lesz a tekintetük, mint a tenger, a másikuknak vonallá keseredik a szája

A remek kiszolgálás érdekében az oldal sütiket használ.