MI generálta kép

mondok valamit a vágyakról, ahogy korábban sosem gondoltam rájuk:

a vágyakat Isten ültette belém (beléd is), mágnesesek, hogy húzzák az életemet (meg a tiédet) valamilyen irányba, gyakran föl kell hogy nőjek hozzájuk (neked is)

de azért vágjunk előbb rendet: az ember azt hinné, vannak magasztos és alantas, önző vágyak

én azt gondolom, minden vágy isteni vágy, az a kérdés, hogy összeemberezi-e az ember

az összes testi vágyat az étkezéstől a fizikai együttlétig meg lehet élni a pokolitól a mennyei szintig, és ugyanígy az anyagi bőség is teremthet poklot is, paradicsomot is

mindez igaz a lélek és a szellem vágyaira is

ha a vágyaimat nem emberezem össze, ha sikerül isteni szinten tartanom őket, akkor éppen azt teszem, amiért a Földre születtem: gazdagítom az egész világot

a minap a közösségi hálón olvastam Cecilia Payne-ről, aki tudni akarta, miből áll a Nap, és ez olyan erős vágy volt benne, hogy minden akadályt (például, hogy nőként nem adtak neki diplomát) maga alá gyűrt

a munkássága van olyan jelentős, mint Newtoné vagy Einsteiné, de nem tudunk róla,

mert nő volt

(Marie Curie neve is azért közismert, mert Pierre Curie felesége volt; van a tudománynak egy agyonhallgatott története, amelyet nők írtak;

[ritkán fordul elő velem, hogy egy könyvet kétszer olvasok el, a Minden kémia címűt azonban ahogy elolvastam, újrakezdtem (ha láttad a belőle készült filmsorozatot, akkor is olvasd el, mert a könyv összehasonlíthatatlanul gazdagabb) – fiktív történet imádnivaló főszereplőkkel –; a lapokon nagyjából olyan tudósi életút rajzolódik ki, mint amilyen Cecilia Payne-é lehetett, és azt bizonyára kémiai szinaptikus kapcsolatok idézték elő, hogy éppen Mme Curie után emlegetem]

a lényeg, hogy C. P. ment az isteni álmai után, és ami termett belőle, az végül a köz oltárára került

tudod, mi a dolgod

Egy kutatás szerint a mai ember reggel először a telefonját nézi meg. Egészséges szokás-e? Nem hinném. Nálam nagyjából az ötödik helyre került a reggeli rutinban a mi-történt-az-éjjel-a-világban. Akkor viszont szeretek olyan tartalmakkal találkozni, amelyeket jó olvasni. És te?

A feliratkozással elfogadod az adatkezelési irányelveket.
Bármikor leiratkozhatsz.

egyszer elkezdtem írni egy regényt, szerintem sosem fog elkészülni; éppen ezt a részletet talán külön-külön egyszer már megosztottam

Morris, a boncmester nézte az óra lassan araszoló mutatóit. Egy perccel az ébresztő megszólalása előtt kikapcsolta. Még csak az kellene, hogy fölébressze a feleségét. Addig van nyugalom, amíg a sárkány alszik. Óvatosan kelt föl, a fürdőben mgeigazgatta kevés szálú, vörösesszőke haját, a tükörben belenézett apró malacszemébe:
– Mit csinálsz rosszul, öregem?
A malacszem kutatón nézett vissza rá. Morris elfintorodott. Megmosta a fogát, lezuhanyozott. Kövér hasán úgy feszült a bőr, mint egy dobon. Esze ágában sem volt lefogyni, az evés maradt az egyetlen öröme, ám nem állt szándékában az életét csak annak kedvéért meghosszabbítani. A férfi járt az eszében, akinek hatvan dekás volt a szíve. Hatvan deka!

Esze ágában sem volt lefogyni, az evés maradt az egyetlen öröme, ám nem állt szándékában az életét csak annak a kedvéért meghosszabbítani. A férfi járt az eszében, akinek hatvan dekás volt a szíve. Hatvan deka!
Felhúzta dundi ujjaira a gyűrűit. A fülbevalóit sosem vette ki. Minden reggel ugyanazzal a reménnyel indult munkába: valamelyik halott elárulja, hogyan kell boldognak lenni. Eddig egytől egyig ugyanazt válaszolták: „nem tudom”. 

Beth tudta, de ő még élt. Egy reggelen arra a gondolatra ébredt, hogy ha az emberi fül a 20 Hz és 20 kHz rezgésszám közé eső hangokat képes érzékelni, a szem rezonanciafrekvenciája pedig 18 Hz, akkor ha egy helyen ilyen frekvenciájú rezgés keletkezik, az ember olyant lát, ami nem létezik. Ha a hallhatatlan hangok képesek színeknek és formáknak látszani, akkor megteremthetik a valóságnak nevezett káprázatot is. „Legyen!” mondta az Isten, és azóta az ember a fülének néma, a szemének látható zenében él.

– Ne higgy el semmit, amit érzékelsz! – ez volt Beth válasza arra, hogyan kell boldognak lenni. Az élet 4D-s mozifilm, a képzelet írja és rendezi végtelen számú képkocka közül válogatva, és hogy milyen történetet vág össze végül, azon múlik, hogy ő, az alkotó mire figyel. 

Bármilyenné kerekedik is a történet, csak maradjon kívül rajta! Csak ne mondja rá, hogy jó vagy rossz! A jó és rossz tudása okozza a szenvedést.