MI generálta kép

forr a dalom

mit árul el egy nemzetről, hogy ‘a legnagyobb magyar’ Ausztriában született és halt, és osztrák állampolgár volt?

mit, hogy Adynak a politikai tárgyú írásai annyira időszerűek, hogy mai hírként is olvashatnánk őket?

mondd, mit gondolsz az államfőnkről, és megmondom, ki vagy!

de mondj bárkiről bármit, akkor is megmondom, mert mindenkit úgy látunk, akik vagyunk

ismétlés: semmit, ami mástól érkezik, ne vegyél sértésnek, mert nem neked szól, hanem róla –

állítólag Széchenyi mentális baját a nemzethalál víziója, és hogy a nemzethalál megakadályozása az ő felelőssége – az ezektől való szabadulni nem tudás okozta

a mi bajunk végsősoron ugyanez: állandó elégedetlenség azzal, ami van

lássunk néhány alapvetést:

1. a világ és mi egyek vagyunk; a világ belőlünk árad ki, amit ott látunk, mi vagyunk a múltban;

2. igen, minden, amit ‘kinn’ tapasztalunk, múlt idő, már megteremtettük, és ezért változtathatatlan

3. ha ellenállunk a változtathatatlanság tényének, szenvedni fogunk

4. ha beleragadunk a múlt képeibe, azaz ha hagyjuk, hogy hasson ránk, amit ‘odakinn’ látunk, elveszítjük a változtatáshoz az egyetlen időpontot, a MOST-ot, amely a jövő gyújtópontja, így a múltat folyton újrateremtjük, tehát: szenvedni fogunk

5. az egyetlen lehetőségünk a boldogságra, hogy elfogadjuk, ami van, és arra figyelünk a jelenben, ami jó érzéssel tölt el, hogy minél többször találjon ránk a hála

összegezve: a világ iránti egyetlen felelősségünk, hogy kik vagyunk

Egy kutatás szerint ma az ember reggel először a telefonját nézi meg. Egészséges szokás-e? Nem hinném. Nálam nagyjából az ötödik helyre került a reggeli rutinban a mi-történt-az-éjjel-a-világban. Akkor viszont szeretek olyan tartalmakkal találkozni, amelyeket jó olvasni. És te?

A feliratkozással elfogadod az adatkezelési irányelveket.
Bármikor leiratkozhatsz.