Select Page

hiába a városiság, fölébredt bennem a falu, a falu mindig szép volt, akkor is, amikor nem láttam, hogy az, voltak félálom hajnalok tehénbőgéssel, kakaskukorékolással, és ellobbanó alkonyok, ez kellett a városba, be is szereztem két törpe kakast meg egy tyúkot, fiatalok voltak és hevesek, elkerítettem nekik egy szegletet, szokják egymást a kutyával, a kutya volt nagy izgalomban, csaholt és böködte az orrával a rácsot, az egyik kiskakas a csőrével keményen odakoppintott, a puli zokon vette, de hogy bosszút forralt, csak akkor derült ki, amikor néhány óra múlva hazaértem, szaladtam rögtön a kertbe jószágot nézni, de csönd volt, baljóslatú, a puli úgy jött mellettem, mint aki semmiről sem tud, mindkét gyönyörű, színes kiskakasom megtaláltam kiterítve, mintha csak aludnának, pipipi szólongattam a tyúkocskát reményvesztetten, a bodzabokor alól válaszolt, akkor elkaptam a kutyát, mielőtt ő szaladt volna érte, végül úgy raktam össze, mi történhetett, hogy a kutya az orrával szétfeszítette a rácsot, a mafla kakasok meg kijöttek, hogy szembeszálljanak vele; háborúban csak meghalni lehet

A remek kiszolgálás érdekében az oldal sütiket használ.