November 6.

Csíp a reggel, megcsavarja az orromat, könny szökik a szemembe. 

Amerikában ebben hónapban van a Hálaadás ünnepe, egy alkalom egy évben
– az első alkalomra az ember emlékszik, évtizedekkel ezelőtt egy nyári hajnalon mostam fel a konyha kövét, váratlanul öntött el a hála, mondhatni ok nélkül, nagyon emberin rögtön kerestem hozzá okot (hogy milyen kényelmes korban élek), attól kezdve gyakran megtörtént velem, de csinálom is, esténként fordított időrendben áttekintem a napot (talán Popper Péter Belső utak könyvében olvastam a gyakorlatot, nagyon erőteljes, reggel horgonyt ereszt a napba, és az elmém egy része figyelni kezd, készül az esti számadásra), egyszer csak elkezdtem kimazsolázni belőle a jóleső pillanatokat, évek óta semeddig sem jutok, ezt talán a jóga tette hozzá, hogy bármely pillanatot képes legyek úgy látni, hogy hálás lehessek érte.

A remek kiszolgálás érdekében az oldal sütiket használ.