A kékharisnya tudálékos nő jelentésben terjedt el, jóllehet a fogalom bizonyos források (egészen pontosan Doran angol író) szerint egy férfi – Benjamin Stillingfeet botanikus és könyvkiadó [más források szerint lelkész (is)] – viselete miatt született meg.
Stillingfeet (a neve kb. mozdulatlan láb) felettébb kedvelt és elmés társalgónak számított a 18 századi Angliában, ahol a szellemi szórakozás céljából összegyűlt vegyes társaságokban az elvárt fekete selyemharisnya helyett térdig érő kék gyapjúharisnyában szokott megjelenni.
A blue stocking elnevezést először állítólag Boscaven németalföldi tengernagy használta, tőle származik a „Blue-Stocking Society” – Kékharisnyás társaság kifejezés. Bár ő gúnyosan használta, az elnevezést hamar fölkapták, és széles körben elterjedt.
A Pallas Nagylexikon szócikke szerint: [a kékharisnya] „olyan tudós nőkre alkalmazott gúnynév, akik tudákos hajlamaiknak engedve, a házias gondokat és teendőket elhanyagolják és műveltségük és tudományuk hiu fitogtatásában tetszelegnek.”
A mozgalom egyik híres tagja Ada Byron Lovelace angol matematikus és író volt, Lord Byron költő lánya, egyetlen törvényes gyermeke, aki többek között leírást készített a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez, az analitikai számolóműhöz. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így az első számítógép-programozónak tekinthető.
1980-ban az ő tiszteletére kapta az első programozási nyelvek egyike az Ada elnevezést. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható.
Egy kutatás szerint a mai ember reggel először a telefonját nézi meg. Egészséges szokás-e? Nem hinném. Nálam nagyjából az ötödik helyre került a reggeli rutinban a mi-történt-az-éjjel-a-világban. Akkor viszont szeretek olyan tartalmakkal találkozni, amelyeket jó olvasni. És te?
A feliratkozással elfogadod az adatkezelési irányelveket.
Bármikor leiratkozhatsz.