Mit Főzzünk Ma?
vak firka

Meggyújtunk egy gázrózsát

Minden családban akad egy nő, aki híresen jó konyhát visz. Lehet egy nagymama, egy nagynéni vagy egy húg. Nálunk anyám volt az. Miattam hiába, rossz evő voltam. Nem finnyás, hanem semmievő. Ez valamiképpen az élvággyal lehetett összefüggésben. Ha pedig ettem, mindegy volt, mennyit, semmi nem maradt rajtam.

A negyvenes éveimig volt így, akkor jött meg az étvágyam, azóta kell figyelnem a súlyomra is.

Érdekes, ahogy változnak a dolgok, amiket gyerekként utáltam, például a dödöllét (néha az ujjammal kellett lepiszkálnom a szájpadlásomra ragadt gombócot), a lecsót (olykor túlsült a paprika, a száraz héj rághatatlan és lenyelhetetlen volt), a paprikás krumplit (egyszerűen csak unalmasnak tartottam), azokat most szívesen eszem. Különösen, hogy folyton történik valami…

Mi lesz ebédre?

Paprikás krumplinak indult. Tükörre fonnyasztottam a hagymát (sőt, kicsit barnára szoktam pirítani, édeskés ízt kap), rádobtam az őrölt pirospaprikát, a kockázott krumplit, két babérlevelet, és fölöntöttem vízzel.

A dolgot a kelbimbó térítette el. Eszembe jutott, hogy van még egy fél zacskó, megtisztítottam, félbevágtam, és amikor már rotyogott a krumpli, hozzáadtam. De ha már így meggyaláztam, gondoltam, teszek bele egy kis sárgaparadicsom-lét (Lidlben helyes kis 3 dl-es sörösüvegben kapni, isteni), két evőkanálnyit összekevertem két teáskanál mézes mustárral, fél mokkáskanál őrölt borssal, és megpucoltam két gerezd fokhagymát.

Igen ám, csakhogy amikor kinyitottam a hűtőt, megláttam, hogy hű, a kapor! Hogy arról teljesen megfeledkeztem. Én ki nem dobom! Három szálat megmostam, fölaprítottam.

Amikor a kelbimbós krumpli készre főtt, hozzáadtam a borsos paradicsommustár- keveréket, belereszeltem a fokhagymát, megszórtam kaporral, egyet rottyantottam rajta, és – soha többé nem fogom tudni így elkészíteni, hiába lesz meg a recept, mert nekem minden akkor sikerül tökéletesre, amikor először és rögtönözve csinálom.

Egy kutatás szerint a mai ember reggel először a telefonját nézi meg. Egészséges szokás-e? Nem hinném. Nálam nagyjából az ötödik helyre került a reggeli rutinban a mi-történt-az-éjjel-a-világban. Akkor viszont szeretek olyan tartalmakkal találkozni, amelyeket jó olvasni. És te?

A feliratkozással elfogadod az adatkezelési irányelveket.
Bármikor leiratkozhatsz.