Az ördög
hogy végre sikerül.
Petri György
Az Ég minden nap letérdel a földre, és megkérdezi külön, mindegyikünktől:
– Mit tehetek ma érted?
És teljesíti minden kívánságunk.
Egyszer úgyis azt mondjuk:
– Legyen meg a Te akaratod.
És? mi leszel, ha nagy leszel? A cipőm orrával elmélyülten húzkodtam hiperbolákat az aszfaltra. Kellett volna válaszolni, anyám szorongatta is a kezem, de nekem volt egy egyezségem az Istennel, hogy mindig, minden körülmények között az igazat mondom. Volt ilyen válasz, a nem tudom, de az valamiért nem volt jó.
Az iskolában a testnevelést, az éneket és a rajzot szerettem. Később a rajztól is, meg az énektől is szorongtam, mert megtanultam, hogy van szép és csúnya.
A művészet útját apám elállta. Ő volt a megtestesült kételyem, én ruháztam rá, hogy legyen. Becsülettel helytállt.
Évtizedekig tántorogtam ide-oda, ki legyek, mert az, hogy csak vagyok, nem volt választás.
A fölnövekvés legtöbbször azt jelenti, hogy az ember haldoklásra ítéli magát. Megöli a gyermeket, aki volt, az egyetlen esélyét az életre. Én nem öltem meg, bennem érintetlen a mágikus világ, de beszorultam a kettő közé.
A XV. Tarot-kártya az ördög lapja. Egykor ezt a néhány sort írtam hozzá:
Menj, olvasd el, mi van a patájára írva!
Fel fog rúgni. De amíg az elbukás látszólagos, a fölemelkedés valódi.
A szökési sebesség a bátorság. Végül nem lehet nem fölemelkedni.
♥
(Minden alkotásnak megvan a maga akarata: képnek is, szövegnek is. Minden egyes alkalommal tátott szájjal figyelem, ahogyan eltérítenek. Eredeti szándék szerint ez az írás az ördög mesterkedéseiről szólt volna, az egyről meg a kettőről. Egyszer, máskor.)
MÉG EGY BEJEGYZÉS?
A hányásrózsaszínről
és másról
monk@senkise.hu
+36 70 4306088