Select Page

anya nem vész el, csak átalakul;
legszívesebben éjjel is motoznék a kertben fölkapcsolt hold mellett, szívom befelé a szénaillatot még a bőrömmel is; ballagok hazafelé sebes kézzel, összekaristolva, az üdvözültek félkegyelmű vigyorával, lóbálom a kezemben a háncsszatyrot, benne van még a töltött lepény, a szatyrot a nagyanyám készítette, a szatyor füle a tenyerembe simul, fogom a nagyanyám mozdulatait, és már ő is vagyok, és akkor anyám is csatlakozik, így megyünk le hárman a hegyről

A remek kiszolgálás érdekében az oldal sütiket használ.