Fertőzött szavak

(Kesergő)

 

– Vallj színt! rivallják.
– Szivárvány… suttogom.

(Fodor Ákos: Dráma)

A szivárványt Gilbert Baker vette el tőlem. Miközben megalkotta a sokszínűségünket jelképező zászlót, paradox módon a kitágításból (mindennek helye van az ég alatt) leszűkítés lett (a biológiai nem a megszokottól eltérő megélésének jelképe).

Itt a cirkusz! Csak tessék! Csak tessék!

(Lépkedek a szavakon, mintha tojásokon.)
Amióta a szivárvány a másság jelképe, nem merem használni. Sem a szót, sem a jelképet. Mert nem a másság elfogadásának jelvénye (az gyönyörű volna!), hanem a másságé, és én nem akarok magamról megtévesztő üzeneteket küldeni.

Minden üzenet

amint kilépek az utcára,

ezer üzenetet szórok szét, és mindet te értelmezed. Te fogod eldönteni, hogy az, hogy nem festem a hajam, számodra a korom vállalását, igénytelenséget, vagy valami mást jelent. Te fogod eldönteni, hogy kinek látsz abból, amit belőlem érzékelsz. Ahogy én is magammá fordítom a világot.

Nekem dráma, ahogy fölülíródnak a szavak a rájuk rakódott új jelentésben, dráma a Fodor Ákos-versben keletkezett széthangzás, dráma, hogy a meleg szó már az eredeti értelmében is megtorpan a számban.

Veszteségeim között van a politika szennyezte hűség szó. Könnyebbség, hogy a kormánypárt a latint koszolta össze.

Félreértesz, ha azt hiszed, ellenük szólok.
Én csak a tőlem elvett szavakat siratom.

 

Kapcsolódó bejegyzés

Látsz?

kérdeztem apámat, amikor a tévézéshez úgy ültem le, hogy esetleg belógtam a képbe. Látlak válaszolta rendre.