Amivel találkozom, én vagyok. Mindenre, amit látok, rávetül az árnyékom: eddigi tapasztalataim, gondolkodásmódom, hiedelmeim. Amíg én vagyok, nincs tiszta érzékelés.
A téves érzékelés egyik legkártékonyabbja a neheztelés. Amikor úgy döntök, hogy megbántottak, képtelen leszek a szeretetre.
A megbocsátásnak különféle szintjei vannak. Az első, hogy megbocsátok az ellenem vétkezőknek. A második, hogy megbocsátok magamnak, mert felismerem, hogy én voltam az, aki vétkeztem – vagy mert ártó szándékot feltételeztem a másikról, vagy mert olyan helyzetbe hoztam magam, ahol bánthattak. A harmadik szint, hogy tudom, hogy nincs kinek megbocsátani, minden éppen úgy van jól, ahogy van, alvók vagyunk, álomképeket látunk, és így, úgy értelmezzük őket.
A csodák tanításának központi eleme a megbocsátás, egyik leckéjében ez áll:
„Megbocsátásom az eszköz, amely által tudatára ébredek a világ bennem lakozó világosságának. Megbocsátásom az eszköz, amely által meggyógyul a világ, és meggyógyulok én is. Hadd bocsássak hát meg a világnak, hogy velem együtt meggyógyulhasson.”
Boldog Karácsonyt!
Egy kutatás szerint a mai ember reggel először a telefonját nézi meg. Egészséges szokás-e? Nem hinném. Nálam nagyjából az ötödik helyre került a reggeli rutinban a mi-történt-az-éjjel-a-világban. Akkor viszont szeretek olyan tartalmakkal találkozni, amelyeket jó olvasni. És te?
A feliratkozással elfogadod az adatkezelési irányelveket.
Bármikor leiratkozhatsz.