Facebook Instagram Pinterest

Isten munka közben

A kegyelem pillanataiban látom Istent munka közben.

Amikor már a történés pillanatában tudom, hogy ami történik, a legjobb, ami történhet. Máskor később derül ki, évekkel később.

A fővárosba igyekeztünk, hivatalos úton voltunk. Megálltunk a Balaton-parton néhány iratért. Akvarelltavasz volt színek finom átfolyásaival. Amikor indultunk volna tovább, a könyvelőt – csinos, ápolt nő tojásszín nadrágkosztümben – az épület lépcsőjén ülve találtam. A kezére támaszkodott, mintha napozna. Valami nem volt rendben ebben a képben. Én ülhetnék ott, én virággyerek vagyok, ő nem. Az arca teljesen vértelen volt, pántos magas sarkú cipőjében furcsa szögben csavarodott a lába. Sarkát és vádliját óvatosan alátámasztva guggoltam mellette, amíg kiérkezett a mentő. Az összes bokacsont áttört.

Isten levette mellőlem a tábláról, és az ügyvédnőnkön keresztül mást tett oda. Egy tejfölösbajuszú fekete gyereket. Aztán az Isten az ügyvédnőt is lecserélte apámon keresztül. Ezt hallgasd meg! mondta apám, és fölolvasott egy cikket a Kincses Kalendárium évkönyvéből egy oroszlán ügyvédről. Valójában keszeg öregember volt bátor szívvel, és éles elmével. Velük küldött csatába a hivatallal szemben. És amikor végül három évvel később az ügy lezárult, tudtam, hogy a legjobb embereket adta mellém, annyira szeret.

Azóta csak figyelem, ki megy, ki jön. Jobban tudja nálam.


 

2 thoughts on “Isten munka közben

Leave a Reply

Your email address will not be published.Required fields are marked *