idő

huszonkét éves voltam a színház pénztára előtt álltam egyszer csak nem a jegyárus lányt láttam hanem magamat tükröződni az üvegben ahogy mosolygok
megdöbbentem
húsz évvel voltam öregebb
láttam leendő arcomat
olyan élesen-valósan mint most a tükörben

négy évvel később a fürdőszobában készülődtem igazgattam hajamban a hullámokat amikor fölfedeztem egy ezüst szálat akkor jutott eszembe először hogy meghalok

ajánló