ELÉG

(szófejtés magyarról magyarra)

 

— elég —

Főnevek mellett: annyi, minél több nem kell, vagy: mivel be lehet érni, mi a szükséget tökéletesen pótolja.

Czuczor—Fogarasi: A magyar nyelv szótára

— elégedettség —

Az eleget az ember tanulja. A fiatal nem ismeri. A fiatal mohó és telhetetlen, nagy a szeme és a szája, kezdetben főként a szája — abba gyömöszöli bele a világot, amíg kisgyerek. Később megnő a szem: lesz kocsikerék, kell tömi képekkel. Füllé nem válik mindenki, van akinek eszköz marad egész életére. Másnak kinyílik a szél füttyére, egészen a szférák zenééig.

Amikor az embert megérleli az idő, és sorra lobbannak el a vágyak, múlik a mohóság, és helyét átveszi az elég-edettség. Ha. Mert van, akinek sosem jön el a befelé. Az nem ismeri meg az eleget, sosem tudja meg, milyen arra vágyni, ami éppen van.

Ajánló

 

De-kultúra