Facebook Instagram Pinterest

Árulók

Ugyanazt írom:
mindig más mindig másért
olvassa másnak.

Fodor Ákos

– eltöprengek az “olvassa másnak” kétértelműségén, megrezgeti az én tapasztalatomat, hogy mekkora játéka van köztünk a félre-értésnek (értsd: fél-ig-(meddig) értés, és nem egyetértés),

(kiállni emberek elé, és elmondani, mit gondolok egy versről, regényről olyan, mint nyilvánosan levetkőzni mondtam az irodalmi tanulmányaim összegzéseként, ám)

az ember (a király) mindig meztelen
ezt hozták az egymásra rakódó évek,
ha kinyitom a szám, leütök egy szót,
elárul választásom
ahogy elárul a szín, amely visel,
a forma, amely bújtat,
még a hajcsatom is áruló,
árulók a tenyeremben szétfutó vonalak,
amelyek idővel az arcomra rajzolódnak,
ordítják kórusban, kinek gondolom magam,

mégis rejtve maradok,

bújtatnak idegen, rám vetített gondolatok.


 

Leave a Reply

Your email address will not be published.Required fields are marked *